Karancsalja

A megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, mindössze 5 kilométerre lévő, szép fekvésű 1641 lakosú Karancsalja népszerű kirándulóhely. Budapestről indulva az M3-as autópályáról Hatvannál letérve, a 21-es számú főúton Salgótarján felé kanyarodva juthatunk el a településre. Salgótarjánból Litke felé az első település Karancsalja. Balassagyarmat irányából a 22-es számú főútról Ságújfaluban Etes felé kanyarodva juthatunk el Karancsaljára.

A Dobroda patak (a "dobra voda" szlovákul jó vizet jelent) völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a "Palóc Olimposznak" is szokás nevezni.

A falu török hódoltság korabeli és késő középkori története eléggé feldolgozatlan.

A monda szerint a muhi csatamezőről menekülő IV. Béla megpihent a településen. Ennek emlékére építtette a király leánya, Szent Margit a Karancs hegy csúcsára a Boldogasszonynak szentelt kápolnát. A 16. században a Bebekeké, a 18. századtól legjelentősebb földbirtokosa a Jankovich család. Jankovich Miklós a 19. század elején klasszicista stílusú úrilakot épített a faluban, amit az 1950-es években lebontottak. A falu fölötti dombon áll a Szent Miklós tiszteletére szentelt, 1886-ban épült római katolikus templom (Ady Endre utca) tornyát 2000-ben felújították. A község gazdasági életébe az 1800-as évek második fele nagy változást hozott, amikor megnyitották szénbányáit. Ez a tény és Salgótarján közelsége nagyban befolyásolta 20. századi történetét. A község mai képe az utóbbi évtizedek fejlődésének eredménye.

A község középpontjában található a két világháború áldozatai tiszteletére a millenniumi évben felállított "Hősi emlékmű" és a 2002-ben kialakított díszpark.

A település határában egykoron több szénbánya is működött. Karancslapujtő irányába menet, egy jobb oldali kitérőben található a Tavas nevű kirándulóhely, ahol jeles ünnepeken - így például augusztus 20-án - kulturális programok szórakoztatják az idelátogatókat.

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utak felújításra kerültek. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült. Folyamatosan újulnak meg intézményei. 2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre. 2003. évben megvalósult a sportpálya felújítása. Kedvelt kirándulóhelye a helybelieknek és a környék lakóinak is a "Tavas" pihenőpark, ahol jeles ünnepeken - így például május 1-jén kulturális és sportprogramok is szórakoztatják az idelátogatókat. A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott "Falunap", valamint az október elején rendezett Szüreti felvonulás és bál.

A rendezvények állandó szereplője a 2001-ben alakult Rozmaring népdalkör is.